2013. január 26., szombat

Miért ér véget a miért-korszak?





Nálam soha nem ér véget! :-)






De miért is ér véget általában a gyerekeknél?

Mert a környezet (az esetek túlnyomó többségében) erre tanítja. Az oktatás erről szól: mindent fogadj el és vágj be úgy, ahogy adják, ne kérdezz vagy kérdőjelezz meg semmit! Sok esetben a felnőttek - szülők és tanárok, valamint a társai is leintik, lehurrogják a túl sokat kérdezőt. Abbahagyja a kérdezést és belenyugszik, hogy nincs válasz, ez a világ már csak ilyen.

 Türelmetlen, rohanó, félelemmel teli világban élünk. Viszont vannak pozitív változások, ezt nem győzöm hangsúlyozni. Van esély arra, hogy az emberi faj fennmarad és új életet kezd ezen a gyönyörű bolygón. Változik a gondolkodásmódunk, az értékrendünk és ennek következtében a cselekvés módja is.




 Így arra is egyre több ember rájön, hogy bizony, kérdezni jó dolog, mi több, alapvetően szükséges! A kérdés -ha engedjük- radar-üzemmódra állítja elménket; ösztönzi, hogy megkeresse a válaszokat!

 Emlékszem, apám annakidején eléggé türelmesen, a legjobb tudása szerint igyekezett megválaszolni a rengeteg, rengeteg kérdésemet. Pedig a mi életünk sem volt stresszmentes.

 Aztán különféle hatásoknak köszönhetően nálam is véget ért a miért-korszak.

Egy időre.

Aztán újrakezdtem. :-)

 Nyilván egy felnőtt ember már másképp kérdez, mint egy gyerek. Viszont -bizonyos értelemben- minél inkább úgy kérdez, mint egy gyerek, annál jobb, és ezalatt nyilván nem azt értem, hogy más emberek idegeire megy azzal, hogy nem hagyja békén őket a kérdéseivel, hanem arra gondolok, hogy folyamatosan tesz azért, hogy a benne felmerülő kérdésekre megkeresse az igazi válaszokat önmagában és a világban. "Nyughatatlanul" és kíváncsian, minden újra nyitottan; igen, úgy, mint egy gyerek.

 Önmagának is felteszi bátran a kényelmetlennek tűnő kérdéseket is.

Azok a kérdések ugyanis nem véletlenül merülnek fel.

Nem azért, hogy elnyomjuk, elfojtsuk őket! Még véletlenül sem!

Hanem azért, hogy a valódi válaszok megtalálására és alkalmazására ösztönözzenek bennünket!


Az állat nem kérdezi meg: MIÉRT? 
Az ember igen.
Ez a különbség az ember és az állat között.

Úgyhogy ha szülő vagy, amennyire csak teheted, válaszolj a gyereknek a legjobb tudásod szerint!

Arról nem is beszélve, hogy ez a(z egyik) legjobb garancia arra, hogy a gyerek nem fog úgy eltávolodni, hogy nagykorára olyan lesz számodra, mint egy idegen!



Ha tetszett: Like / Tetszik, g+1, megosztás, komment! Köszönöm!